.:Chapter 4:.

I'm sorry, rövid lett =/ de talán később BŐVÍTEM xdd jó olvasást, remélem tetszeni fog!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------

.::Chapter 4::.

~Jess szemszöge~ Reggel amint felébredtem, összepakoltam a strandolós cuccaimat, felvettem egy lenge halványkék egyberészes szoknyát, és alá pedig egy fekete legginget. A hajamat kiengedve hagytam, és napszemüveget tettem a fejemre. Üzenetet hagytam a hűtőn, hogy Tara tudja, hogy elmentem. Még csak fél 9 volt, biztos hogy nem kelt fel. Megírtam, hogy lementem a tanácsa szerint a városba, és utána indulok a partra. Hozzáírtam, hogy mikor mentem el, és hogy mikor jövök meg. Akkor kimentem a ház elé, és felírtam a címet, hogy tudjam, merre kell visszajönnöm... Akkor elindultam. Fantasztikus látvány tárult a szemem elé! Pár képet csináltam, de csak hármat mutatok meg, amik tényleg jók lettek.

Miközben sétálgattam a belvárosban nézegettem az újságos bódékat, és vettem is egy Popcornt, egy Bravot, és egy Im-t. Amikor kinyitottam a Bravot, Kapásból Harry vigyorgó képe nézett vissza rám az újság lapjai közül. Továbblapozgattam, és a posztereknél is Harry volt... Miután végignéztem, kinyitottam a Popcornt, és olvasgatás közben elindultam az utcán, kitudja merre. Néztem a képeket, és olvasgattam a cikkeket. Mikor megint a fiúkról szóló cikket pillantottam meg. A cikk a dedikálásról szólt. Írtak benne rólam, hogy vajon ki lehet ez a lány, és hogy a neten az oldalukon a cikk alatt lehet véleményt alkotni. Felírtam a címet, és elraktam az újságot. Dühös voltam. Arra gondoltam, hogy a lehető leggyorsabban elmegyek a tengerpartra, és ha útközben látok valami helye ahol fel tudok nézni internetre, akkor megteszem. Aggresszívan elindultam a sarkon, hogy minél előbb találjak netet, de nem netet találtam, hanem 1mp-n belül kávét a pólómon, és egy ügyetlen telefonáló idiótát, aki csak mentegetőzni tud. A pólóm teljesen elázott.
-Muszáj mindig ennek lennie?! - üvöltöztem ott az utca közepén. Ránéztem, hogy nem akar-e mondani valamit, hogy esetleg meghív egy italra, vesz nekem egy pólót, vagy egy hajszárítót.... Akkor felhúzta a szeméről a napszemüveget, mintha nem látna át rajta.... Mikor megláttam a szemét... Rájöttem... Várjatok. Ugye most nem azt hiszitek hogy "első látásra belézúgtam!"? Dehogy! Fujj! Najó, annyira nem fúj... De ez a srác volt a reptéren, aki cukkolt, hogy Jae meg én...
-Szia.... - néztem rá mogorván. Vajon rájön, hogy ismer?
-Jééé, szia! Te vagy Jae csaja! - durr egy pofon. 
-Nem vagyok a barátnője! - szögeztem le, majd dühösen faképnél hagytam.... volna, ha nem üvölt utánam.
-Várj! Csak vicc volt! - mikor látta hogy még mindig határozottan trappolok valamerre az utcán, mást üvöltött utánam.
-De legalább hadd hívjalak meg egy turmixra! Vagy hadd adjak egy pólót! Vagy csak rohanj el! - kiabált utánam már nem olyan szánakozóan. Megálltam. Ő elmosolyodott. Mély lélegzetet vettem, megfordultam, visszatrappoltam elé, és dühösen kérdeztem:
-Hol laksz?
-Imádni fogod! Egy hatalmas nagy ház, a bandával é.... - itt lehalkította a hangját, ami által nem hallottam a mondat végét.
-Milyen banda? Várjcsak.... Titeket láttalak az újságban? Valami olyasmi a nevetek, hogy... ha lemegy a nap?
-Nem. 
-Ömmm.... akkor.... ha felkel a nap?
-Nem! De hagyjuk, nem fontos.  Induljunk. - akkor elindult egy irányba, én meg fél perc múlva indultam csak utána, úgy elbambultam. Elmentünk a tengerpartra, és ott egy nyaraló kinézetű házhoz mentünk. Kinyitotta az ajtót, előreengedett, és egy nagy Hahó! kiáltással utánamjött. Hatalmas volt az a ház! De leírni sem tudom.... A lényeg, hogy Harrison bement, letette a cuccait az asztalra, és a hahó köszönésre csak egy Hi! válasz jött az emeletről. Nagy robogás a lépcsőn, és lejött a másik idióta, aki nem Jae. Amikor meglátott, felkiáltott az emeletre.
-Jae! Vendéged jött! 
-Megyek! - hangzott a válasz. Mikor lejött, elmosolyodott, és köszönt.
-Hali. Hogyhogy átjöttél? - válasz képpen felmutattam a pólómat, és Harrisonra mutattam. Értette a célzást. 
-Szóóóval.... Éhes vagy? 
-Nem.
-Szomjas?
-Az sem.
-Kérsz valamit?
-Igen.
-Mit?
-Egy száraz pólót! 
-És hogyha nincs?
-Akkor veszel nekem egyet. Vagy lerángatom rólad, ha már tönkretetted ezt. - mutattam a kedvenc pólómra. Vagyis a kedvenc felsőmre.  Ő elnevette magát. Jae hozott egy pohár teát. Mikor elvettem a kezéből, Harrison megrökönyödött.
-Még hogy nem kérsz inni! Kis hazudós...
-Nem hazudtam. Tőled nem kértem semmit. Nem is fogadtam volna el, mert még valamivel leöntöd a ruhámat. - együtt nevettünk.
-És mi járatban vagy itt? - kérdezte Andrew. Elgondolkodtam, hogy elmeséljem-e az EGÉSZ történetemet, vagy csak hogy hogy öntött le Harrison. Jae lesütötte a szemét, mivel ő már tudta, hogy miért jöttem el. Mosolyogtam.
-Hát tudod... Jöttem kicsit nyaralni egyik ismerősömhöz, de ez a mamlasz leöntött. - mutattam Harrisonra. 
-Hé! Kikérem magamnak! - mondta felháborodottan. - Én ökör vagyok! Múúúúú! - mind jót nevettünk, de én már annyira, hogy az orromon jött ki a tea. Ezen kezdtünk el nevetni, aztán egymás nevetésén. Mikor enyhült a "hangzavar", felmentünk az emeletre, Andrew adott egy pólót(az övé a legjobb rám méretben), azután leültünk horrort nézni. A feketeruhás nőt néztük. Annyira frászt kaptam rajta... De volt a film közben vicces tényező is. Ahogy Andrew üvöltözte hogy ottvan!-ottvan!. Hajnali 2-ig néztük. Én természetesen elaludtam. Reggel a kanapén ébredtem, a lábamat átdobtam Jae-on, és Andrew-n, a fejem pedig Harrison ölében nyugodt. Mind aludtak, mind aludtunk. Valamelyikük betakart. A takaró átmelegedett az este folyamán. Tuti akkor takartak/takart be, mikor tényleg elaludtam. Gyorsan megkerestem a fürdőt, és belenéztem a tükörbe. Ellenőriztem, ogy arcom nem lett-e áldozata valamelyik srác csínjének. Semmi filcnyom, semmi festék, semmi fogkrém... Jó este volt! Ezt így kijelentem. Vajon a fiúk is így gondolják? És vajon mivan Nina-val? Remélem jól van....